Gondolom mára mindenkinek tele van a hócipője a témával, de most olyan hangnemben és módon fogok írni, amire a 90-es években szocializálódottak azt az idézetet mondanák a gengszter-rap gyűjteményből: Isten hozott ecsém, ez a való világ!
Én azonban már nem vagyok mai gyerek, s jellemzésképpen az örökbecsű P. Mobilra utalnék: Ez az élet Babolcsai néni!! - S az is biztos, hogy a hajtás után olvasható sem lesz a "kétforintos dal"!...
A magánnyugdíjpénztárakról szóló legutóbbi irományom óta a helyzet csak "fokozódott", az állam lenyeli a nyugdíjpénztári pénzeket, pénztárakat... Mára az maradt a hamleti kérdés: Menni vagy maradni?
Nagyon egyszerűen fogalmazva: Lehet választani a rossz és rosszabb között!
Manapság naponta legalább tízszer kapom a következő kérdést: Kinek éri meg egyértelműen maradni a magánnyugdíjpénztárban? - erre a következő kérdéseket teszem fel, s ha bármelyikre NEM a válasz, akkor -sajnos- nincs más út, mint visszatérni az állami részbe!
A kérdések:
- Az Ön fizetése több-e mint a havi 5-600 ezer forint?
- Maximum 10 éve van vissza a nyugdíjazásig?
- A magánnyugdíjpénztári számláján jelentős összeg (8-10 millió forint) van jelenleg?
Hogy miért mondtam azt, hogy a rossz és a rosszabb közül lehet választani?
Ha marad MNYP tag:
Innentől kezdve fizeti ugyan a nyugdíjjárulékot (adót), de nem lesz jogosult állami nyugdíjra, csak az eddig megszerzett éveid alapján. Azt azonban jó tudni, hogy minimum 20 munkában eltöltött év után válik nyugdíjjogosulttá!
A NYP-i számládon nevesítve van az összegyűjtött pénzed. Az az Öné! Az azonban elgondolkodtató, hogy képesek lesznek-e a működésre a drasztikus taglétszámcsökkenést elszenvedő pénztárak??? ...és vajon a hozamaik is akkorák lesznek-e melyek képesek kompenzálni az innentől kieső állami nyugdíjat?
Nincs mese, ki kell mondani! Egyetlen üdvözítő megoldás van: Az ÖNGONDOSKODÁS! Kimondom tagolva is, hogy mindenki megértse:
Mi a helyzet azokkal, akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést választják?
Az eddig megszerzett magánnyugdíjpénztári számlaegyenlegük belekerül a nagy állami kalapba, ahonnan a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére, adósságrendezésre és még ki tudja mire fordítva tűnik el.
Van ugyan egy politikai nyilatkozat ígérete, mely szerint az áthozott összeg személyes számlán kerül majd kifizetésre. A politikai nyilatkozat azonban nem törvény (ez utóbbit be kell tartani...), s az értéke azzal egyenlő amennyibe a papír kerül amire nyomtatták. S a használhatósága is pont annyit ér!!...
Mielőtt azonban mindenki megnyugszik a politikusok "biztonságba helyeztük a nyugdíjakat!" jellegű győzelmi jelentéseitől, szeretnék két dologra rámutatni!
Az egyik egy alapvetés, miszerint: "Politikusban akkor bízz meg, ha már ló legel a sírján!"
A másik: Feltöltöttem egy kis táblázatot, amit ha megnyit a honlap regisztrált felhasználója, minimum egy kis nyugtalanság foghatja el a várható nyugdíját illetően...
Aki megnézte a táblázatot, szerintem maga is erre a következtetésre jut: A megoldás az ÖNGONDOSKODÁS!
Ebben a témában kéne beszélgetnünk!
