Biztosítás – Melyik, mire? (kisokos…)

Beleestem abba a hibába, hogy azt hittem: Az a dolog, amivel lassan húsz éve foglalkozom, mindenki számára ugyanolyan érthető és egyértelmű, mint nekem. Megfordulok szakmai és nem szakmai fórumokon, s egy autós topicon szembesültem ezzel: Bizony, van azért kavarodás a fejekben, hogy melyik biztosítás, mire való, milyen esetekben szolgáltat?!
Vegyük sorra, igyekszem közérthetően, nem “szakmai nyelven” írni, hosszú lesz, de nem haszontalan!

GFB, CASCO

GFB = Gépjármű Felelősségbiztosítás, közismert nevén: Kötelező.
Minden gépjármű üzembentartója (nem minden esetben azonos a tulajdonossal!) köteles egy ilyen biztosítást megkötni az általa okozott károk rendezése miatt.
Magyarul: Ha vezetem az autómat és kárt okozok egy másik autósnak, akkor a szerződésem alapján a biztosítóm téríti meg a MÁSIK autóban általam okozott kárt. Ha egyértelműek voltak a körülmények és azok alapján megállapítható az én felelősségem – amit el is ismerek -, akkor a nyilatkozatom alapján térít a biztosító. Ha vitatott a helyzet és rendőri intézkedés is történt, akkor a rendőrség határozata alapján térít a biztosító a VÉTLEN félnek.

Nagyon fontos tudni, hogy a kárrendezésnek az az alapja, hogy a káridőponti helyzetet kell visszaállítani! Vagyis: Ha én vagyok a vétlen, akkor MINDEN – a balesettel összefüggésben felmerült – költségtérítésre jogosult vagyok!

CASCO:
Jó, rendben van! Kifizeti a biztosító az általam okozott károkat, de mi lesz az én autómban keletkezett károkkal??!!
Erre van a CASCO biztosítás!
Ez a biztosítás önrészt tartalmaz. Vagyis a bagatell károk “kiszűrése” miatt alkalmazzák a biztosítók az önrészt, ami általában a következő szokott lenni: 10% alapönrész, 50 vagy 10 ezer (esetleg magasabb) törésönrész. Rövidebben: 10%/50E
Ez azt jelenti, hogy a kár mértékének 10%-a, de minimum 50 ezer forint (mindig a magasabb összeg számít!) az az összeg, melyet nekem kell állnom. Vegyük például az előbb emlegetett balesetet, melyet én okoztam. Az én autómban keletkezett kár összege: 750 ezer forint. Ebből nekem 75 ezer forintot kell állnom, hiszen az előbb leírtak alapján a kár mértékének 10% = 75 ezer forint, ami magasabb összeg mint az 50 ezer…

Lakásbiztosítás,
Társasházbiztosítás

Lakásbiztosítás:
Egyértelmű, azért kötik az emberek, mert szeretnék megvédeni a lakásukat, családi házukat a károk következményeitől. Azért csavarhatunk még a dolgon és tisztázzuk: Egy lakásbiztosításnak két fő része van:
– épületbiztosítás
– ingóságbiztosítás
Az egyértelműség kedvéért úgy szoktam ezt elmagyarázni a laikusoknak, hogy képzeljenek el egy kockát!
Minden, ami a kocka oldalain (oldalaiban) található: az ÉPÜLET. Minden, ami a kockában belül van: INGÓSÁG.

A lakásbiztosítások azokra a konkrét eseményekre térítenek, melyek az adott biztosítás szerződési feltételeiben vannak felsorolva. Alap események a Földrengés, tűz, árvíz, robbanás és légi jármű “ütközése”. Nincs önrész a kártérítésnél, de a CASCO-nál már említett bagatell károk elkerülése miatt a biztosítóknál van lehetőség önrészt tartalmazó szerződést kötni, ami olcsóbb (hiszen a biztosító kockázata így kisebb…), mint a normál szerződések díja.
Biztosítónként eltérő, hogy milyen egyéb kiegészítő biztosításokat tesz még a termékbe.

Társasházbiztosítás:
A közvélekedéssel ellentétben egy társasház hivatalos tulajdonviszonya: Osztatlan, közös tulajdon. Vagyis ha valaki megnézi egy társasház tulajdoni lapját, akkor valami ilyesmit olvashat: ” a xxxx helyrajzi számon található épületben xxx/yyyyy tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, aki a második emelet, 3-as lakás tulajdonosa.” Egyszerűbben szólva: Az én konyhaablakom nem csak az én konyhaablakom, hanem a szomszédaimnak is van benne tulajdoni hányada, mint ahogy nekem is az övékében.

Ha minden lakásnak van saját biztosítása, akkor – elvileg – lehetne úgy rendezni a társasház ÉPÜLETrészeiben keletkezett károkat, hogy az összes lakó megkeresi a saját biztosítóját és a benyújtja a kárigényt a tulajdoni hányadának megfelelő összegre. Konkrét példával megmutatva, hogy ez milyen eszement vállalkozás lenne: Ha kitörik egy lépcsőházi ablak (ami ügye közös használatú…), akkor 20 lakás esetében 20 kárigény – mondjuk – 6 biztosítónál… Nem megoldhatatlan feladat, de bonyolult és hosszadalmas.

Ezért találták ki a társasházbiztosítást!
Ez a biztosítási forma az ÉPÜLET-re szól. Vagyis minden épületrész biztosítva van, ha ezek károsodnak ekkor térít a biztosító.
Emlékeztetőül: Az épület osztatlan közös tulajdon, de a lakók ingósága a lakók tulajdona. Vagyis: Ha valaki nem köt az ingóságaira külön biztosítást, mert “van a társasháznak biztosítása!” – az tévedésben él! Az lakók ingóságaiban esett károkat NEM téríti a társasház biztosítása!
Hasonló tévedésben él az a lakó, aki “biztos, ami biztos” alapon, külön köt biztosítást a lakásának ÉPÜLETRÉSZÉRE és az ingóságra is. A tévedés az anyagi jellegű, hiszen többször fizet ugyanazért… Ugyanis a társasház biztosítás díja, a lakók közös költségébe van “beépítve”.

Legközelebb majd a személybiztosításokról írok.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .