– hallom ezt gyakran. Az igazság azonban az, hogy a legtöbb, jellemzően nem nagy horderejű kárt a biztosítók csendben és rendben elintézik. Vannak mégis esetek, mikor a biztosító nem, vagy nem annyit fizet, mint amennyit vártunk. Ennek – a körülményektől függően – számtalan oka lehet. Megpróbáltam összegyűjteni a legfontosabbakat – ha megszívlelik őket, kevesebb lehet a vita.
Mert sokszor olyat várunk a biztosítótól, amit az eleve nem nyújthat
Generációkon keresztül hallgattuk a szlogent, hogy a „Biztosítás=biztonság”. Holott a legjobb saját vagyonbiztosítás is csak rész-biztonságot nyújthatott és kínálhat most is. Mégis sokan azt várják a biztosítótól, hogy HA BÁRMILYEN KÁRUK keletkezik, azt maradéktalanul térítse meg. Ezzel szemben a biztosító az összes lehetséges károsító esemény közül elvileg is csak annak következményeit térítheti meg nekünk, AMELYBEN VELE A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN ELŐRE MEGÁLLAPODTUNK (pl. tűz, beázás, betörés, vihar, jégverés, baleset stb.). A biztosító tehát csak adott szerződésben foglalt BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK bekövetkezése esetében köteles fizetni, akkor is legfeljebb AZON ÖSSZEG EREJÉIG, amelyet a biztosítás szerződő fele saját felelősségére megállapított, és ami után a biztosítási díjat meg is fizette. Ha tehát víz-alámosás miatt beomlik a ház födémje, és ez a fajta vízkár pedig adott szerződésben nem biztosítási esemény, akkor a biztosítótól fizetés – saját vagyonbiztosítás alapján – nem követelhető. (Felelősségbiztosítás alapján pedig azért nem, mert a károsult ennek alapján közvetlenül a biztosító ellen fő szabály szerint nem fordulhat, és csak a károkozótól követelheti kára megtérítését.)
Mert mi magunk sem tudjuk, mi áll az általunk megkötött biztosítási szerződésben
Egy biztosítási esemény – vegyük például a BETÖRÉST – sem jelenti tartalma szerint minden egyes biztosító minden egyes ingatlanbiztosítási szerződésében ugyanazt, pedig azt gondolhatnánk, hogy tudjuk, mi értendő a betörés fogalma alatt. Általában ez igaz is. De valójában mi számít betörésnek a mi biztosításunk szempontjából? Az a magatartás, amit a Büntető Törvénykönyv annak nevez? Az is lehet.
De nekünk azt kell tudnunk, hogy a mi saját biztosítónk a mi biztosításunkban mit ír erről. Milyen magasnak kell lennie a nyílászáró alsó peremének, hogy egyáltalán biztosítható legyen a betörés-kockázat? 160, 180 centi, vagy 220? A be nem riasztott ingatlanba fizikai erőszakkal történő, jogtalan behatolás betörésnek minősül-e? És ha beriasztottam, és becsaptam a kívülről kilinccsel nem nyitható bejárati ajtót, de nem fordítottam rá a kulcsot, és így törik fel? Ez betörés? Kötelező riasztórendszert felszerelni, hogy biztosítási védelmet nyerhessek betörés ellen is?
A választ a biztosítási szerződés adja meg. MINDEN BIZTOSÍTÓ JOGA ÉS KÖTELESSÉGE UGYANIS, HOGY PONTOSAN MEGHATÁROZZA, ADOTT BIZTOSÍTÁSI DÍJ ELLENÉBEN Ő MIT, MILYEN FELTÉTELEKKEL VON FEDEZETBE, ÉS MIT NEM. Más szóval: alapesetben minden egyes biztosító mást ért(het) bármely olyan „egyszerű” biztosított kockázat alatt is, mint például a betörés. Ami kívül esik a vele kötött szerződés betörés fogalmán, arra a biztosító nem fizet.
Mert nem jól határozzuk meg a biztosítási összeget
Ha nem ismerjük ki magunkat az értékeink között, és emiatt alacsonyabb összeget határozunk meg, mint adott biztosított vagyontárgy valóságos értéke, az ALULBIZTOSÍTÁSHOZ vezet. Ilyenkor a biztosító teljes esedékes szolgáltatásának összegét ahhoz arányosítja, mint ahogy az általunk fizetett biztosítási díj viszonyul ahhoz, amennyit reális vagyonbecslés esetén fizetnünk kellett volna. Ha az alulbiztosítás tudatos: lehet így a biztosítási díjon spórolni, de mérhetetlenül nagyot lehet bukni. Senkinek nem ajánlom!
Mert nem bizonyítjuk megfelelően, hogy biztosítási esemény történt, és ezzel okozati összefüggésben milyen összegű kárunk keletkezett
Nem elég, hogy bejelentjük, elmondjuk: kárunk van. Minden biztosítottnak kötelezettsége annak bizonyítása is, hogy
(a) baj érte;
(b) a baj biztosítási eseményt valósít meg;
és (c) a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben a biztosítottnak milyen kárai, költségei, kiadásai keletkeztek.
Ha nem sikerül eleget tenni e bizonyítási kötelezettségnek, nem kapunk pénzt, vagy kevesebbet, mint reméltünk. Ezt a legtöbben tudják. Az viszont kevésbé ismert, hogy a biztosítottnak jogában áll a fentieket SZABADON BIZONYÍTANI, olyan eszközökkel, amelyet a törvény határoz meg, vagyis nem feltétlenül csak azokkal, amelyekkel a biztosító szeretné, és törvény sem zárja ki. Lehetnek itt átfedések, de komoly eltérések is, amelyek az ügyfél érdekét szolgálhatják.
Mert nagyon sokszor mi magunk bizonyítjuk be a biztosítónak, hogy miért nem kell fizetnie
A biztosítási szerződésben pontosan rögzítendő esetekben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére megtagadhatja a fizetést, ha a kárt a biztosítási szerződésben írt személyek az ott pontosan meghatározott módon okozták, nem előzték meg, vagy nem enyhítették. A jogalkotó azonban a MENTESÜLÉSI OK BIZONYÍTÁSÁT NEM A BIZTOSÍTOTT, HANEM A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGÉVÉ TESZI. Ez az érme másik oldala: ha nem sikerül bizonyítania, vagy nem érvényes a mentesülési ok meghatározása, a biztosítónak végül fizetnie kell.
Mentesülése bizonyítását a biztosító viszont nem egyszer úgy próbálja elérni, hogy a károsult biztosítottól/jogutódjától kéri be az erre alkalmasnak tűnő bizonyítékokat. Mindig mérlegelendő tehát, hogy a bizonyítás melyik útját választjuk, és hogy milyen iratot adunk a biztosító kezébe, mit mondunk a kárszakértőnek. Mert a biztosító gazdasági vállalkozás, amellyel EGYETLEN KÖZÖS ÉRDEKÜNK VAN: NE KÖVETKEZZÉK BE BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY. (Esetleges csalók büntetős kollégáimat keressék, lebukás esetén ugyanis rájuk lesz szükségük). Ha mégis megvalósul a biztosítási esemény, akkor viszont evidens, hogy a biztosító a nemfizetésben vagy a minél alacsonyabb összegű szolgáltatásban érdekelt, míg a biztosított éppen fordítva.
A biztosító olykor nem áll a helyzet magaslatán a kár rendezéskor
A biztosító is hibázik, nem csak mi: nem egyszer nem jól határoz meg jogalapot, összeget, noha a biztosítási törvényben is meghatározott feladatai folytán kárrendező szakszervnek tekintendő (amely kárrendezési tevékenységért természetesen díjat szed). Nem egyszer indokolatlanul húzza a folyamatot. És, igen: a kár rendezésénél derül ki az összes, fent említett hiba, amely adott esetben a mi saját hibánk is lehet.
Ami jó: a biztosítási szerződés komplex, több részből álló okirat, és az egyes részeknek egymással és az eltérést nem engedő jogszabályokkal összhangban kell lenniük
Mégis, ha egy ügy kapcsán bárkit megkérdezek, van-e biztosítása, szerencsés esetben kiderül, hogy van egy kötvénye. Ez azonban nem a biztosítás egésze. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS UGYANIS EGY BONYOLULT ÉS HOSSZÚ KONSTRUKCIÓ, TÖBB KÖTELEZŐ ELEMMEL, MINT A KÖTVÉNY. A rövidebbje, az utazási biztosítási szerződéseket jellemzően ide nem értve, 40-50 oldal, de olykor több, mint 100. És minden egyes leírt szónak jelentősége van abból a szempontból, hogy kell-e a biztosítónak fizetnie, ha igen, mire és mennyit.
Itt tud a legtöbbet segíteni egy biztosítási ügyvéd: egyrészt megvizsgálja, megfelel-e a biztosítási szerződés minden eleme a kötelező jogszabályoknak, másrészt megállapítja, hogy miként értelmezhető a szerződés.
Egy példa: egy biztosító tűzre is kiterjedő biztosítást kötött a biztosítottal. Az utóbb bekövetkezett tűz után azonban az derült ki, hogy a biztosítás egy záradékban a tüzet a fedezeti körből mégis kizárta. A bíróság ilyenkor jogértelmezéssel a károsult segítségére siethet, de az sok évig tart, és bizonytalan kimenetel mellett nagyon sok pénzbe kerülhet. EZÉRT A SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTT OLVASSUK VAGY OLVASTASSUK EL A SAJÁT BIZTOSÍTÁSI JOGÁSZUNKKAL IS, HOGY MIRE ADJUK KI A BIZTOSÍTÁSI DÍJAT.
Egyéb javaslatok
- Válasszunk kiváló, felkészült biztosításközvetítőt, lehetőleg olyat, aki a kárrendezéshez is ért, és megfelelően tájékoztat minket arról, mi áll a szerződésünkben, milyen esemény kizárt, és mikor korlátozott a biztosító szolgáltatása.
- Térképezzük fel, hogy milyen istencsapásától félünk a legjobban, vagy mik objektíve a legnagyobb kockázataink, és a biztosítási szerződés legalább ezekre terjedjen ki: teljesen, vagy legalább részlegesen fedezze az esetleges kárt.
- Legyünk tisztában értékeinkkel, és inkább magasabb biztosítási összeget határozzunk meg a biztosan szükségesnél, semmint egy kicsit is alacsonyabbat (a semmis részre legfeljebb visszakapjuk az arányos díjat): erre alapítsuk aztán a biztosítói értékkövetést. Az indexálás ugyanis az eleve alacsony biztosítási összeg – alulbiztosítás – joghatásait kár esetén nem gyógyítja meg,
- Olvassuk vagy olvastassuk el biztosításhoz értő jogásszal a biztosítási szerződési feltételeket LEGALÁBB AZ ELŐTT, HOGY KÁRT JELENTENÉNK: azt ugyanis valóban tudni kell, sok tanulás és nagy gyakorlat szükséges hozzá akkor is, ha természetesen nem hazudunk. Nem szabad ugyanis összekeverni a tisztességes jogérvényesítést és a plump csalást.